A Bihardiószegi 1-es számú Általános Iskola a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghírdetett pályázaton nyert a „Magyar vagyok-Erdély az otthonom” című projektel. A program keretén belül a fentebb megnevezett iskola 20 tanulója 4 pedagógus irányításával- Zsidó Piroska magyartanár-programfelelős, Dúrkó Irén könyvtáros, Forró Emese magyartanár, Szabó Gizella tanítónő- helyismereti és helytörténeti adatokkal gazdagodott, és interaktív módon ismerkedett meg Nyugat- Erdély magyar vonatkozású helyeivel.
A program több hónapon át számos tevékenységet ölelt fel. Történelmi, földrajzi ismeretekkel a tarsolyunkban , őseink múltjával ismerkedve, sírhelyeiket meglátogatva rájövünk mennyire aktuális ma is a régi intelem: „ amelyik nemzet a múltját nem ismeri, a jövőjét meg nem teremtheti.”
Meglátogattuk szülőfalunk műemléképületeit, szobrait, templomait, a világháborús hősök emlékére állított emlékművet.Előadásokat hallgathattunk a falunk múltjáról, népszokásairól, híresebb személyiségeiről, a temetőket bejárva pedig a tanulók megtudhattákkiknek adott végső nyugalmat egy-egy jeltelen sír vagy mohás sírkő.
Házi feladatként a tanulók elkészítették ezen épületek kicsinyített mását illetve a saját házukat is. Többórás megfeszített munkával jött létre a község makettje, amelyen megnyilvánult a gyermeki fantázia, ötletessége, kreativitása.
Ezt követte egy egynapos kirándulás Nagyváradra , a megyeszékhelyre, hol ismereteink látóhatárát bővítve kapcsolatot teremtettünk szülőfalunk és a megyeszékhely magyar vonatkozású helyei között.
Menetben nem hagyhattuk ki a bihari vár megtekintését sem.
Nagyváradra érve megcsodáltuk a város szépségét a kora tavaszi napsütésben a Kálvária dombról, majd hosszú séta során körbejártuk a várat, a Sétáló utcán a Holnaposok társaságában megpihentünk.
Utunk folytatása a Bazilika felé és Szent László szobránál vitt el, rácsodálkoztunk a Barokk palota szépségére is. A Kanonok sor boltívei alatt hűsölve összefoglaltuk a látottakat, amelyek mellett eddig gyakran elsétáltunk a megyeszékhelyre látogatva, mint például a Léda –ház .
A projekt nagyobb szabású többnaposra tervezett kirándulása során az áprilisi tavaszi szünetben a Vigyázó havas hegycsúcsai felé vitt utunk.
A Nyugati-Kárpátok csodálatos tájai, hegygerincei, a csucsai kastély Ady életének egyik állomása, a meteorológiai állomásnál 1830 méter magasan tett látogatásunk, a székelyjói mamutfenyők látványa, vendéglátóink gondoskodása, a túravezetőnk határozottsága, a majd félméteres havon rögtönzött szánkózás, buckázás, pirospozsgás gyermekeink látványa elégtételül szolgált a projekt sikerességét illetően,
s hogy tovább kell vinni a stafétát hasonló tevékenységek szervezésében.
Mert igen, van remény a jövőre nézve, mely ott tükröződik gyermekeink szemében.Szabó Gizella
Beszámoló képekben:
